Miért nem beszél? Csak lusta?

Miért nem beszél a gyerekem? Meddig normális ez? Csak lusta?

Szükséges már ilyenkor elkezdeni a fejlesztést? Mi még az elfogadható, mennyit késhet, kérdezik a szülők, amikor szerintük a gyermeküknek már beszélni kellene. Ezekre keresem a választ az adott bejegyzésben és remélem, új információkkal szolgálhatók az olvasó, a szülők számára.

Nagy egyéni különbségeket mutat és sok tényezőn is múlik az, hogy mikor, milyen életkorban is indul meg a beszéd. Nem mindegy az sem, hogy gyermekünk milyen nemű: a hivatalos beszédkésési határ a lányoknál 2,5, míg fiúknál 3 éves kor. Éles határ ugyan nem húzható, viszont eddig a korig elvárható, hogy mások által is érthető beszéd kialakuljon, elkezdődjön.Azonban nem kell ilyen sokáig, 3 éves korig várni a vizsgálattal, játékos fejlesztéssel.

Az a kisgyerek, akinek öntudata már kialakult és érzékeli azt, hogy nem tudja megfelelően kifejezni magát, nem értik meg, frusztrálttá válhat. Más esetben pszichés és viselkedési zavarokat is produkálhat a meg nem értettség, mivel a gyermek megéli saját korlátait. 

Mit is várunk el ettől a 2,5 éves korosztálytól a beszéddel kapcsolatban?

  • Megérti az egyszerű szóbeli, illetve testbeszéddel megmutatott közléseket.
  • Képes az általunk teremtett közös figyelmi helyzetekben bennmaradni akkor is, ha azok egy harmadik tárgyra vagy személyre irányulnak
  • Kettős utasításokat is megért és képes végrehajtani
  • Feltűnnek a leggyakrabban használt toldalékok (többesszám jele, tárgyrag).
  • Megjelenik az „én” és az „enyém” szó
  •  Elkezdődik ebben az időben a „Miért?” korszak
  • Legalább 400 szót ismer, melyekből sokat használ is (100-200).
  • Megjelennek a kétszavas, távirati stílusú mondatok

Többféle formája is lehet a megkésett vagy akadályozott beszédfejlődésnek: előfordulhat, hogy a kicsi az életkorához képest kevés szót használ, vagy csak a közeli családtagok számára érthető, amit mond. Akármelyik változat is áll fenn, érdemes elgondolkodni, illetve szakemberhez (logopédushoz, fejlesztőpedagógushoz, mozgásterapeutához) fordulni, hiszen számos oka lehet a beszédkésésnek. Ezek nagy része kezelhető, fejleszthető és idősebb korban nem is maradnak tünetei.

Több eset ismert azonban, amikor nem csak késés áll fenn, hanem a gyermek másképp sajátítja el a beszédet. Ilyenkor nagyobb, iskolás korban is maradnak tünetek, amik negatívan befolyásolhatják a teljesítményt. Ezért is érdemes tehát szakemberhez, logopédushoz fordulni, hogy a későbbi kudarc élményeket is megelőzhessük gyermekünk életében. Ezek a szakemberek, mozgásterapeuták, logopédusok, itt a Mosolykulcs Képességfejlesztő Központban is tartanak beszédindító órákat, melyek segítenek a gyermeknek a beszédhez szükséges készségek kialakításában, mint a beszédszervek tornája, hangutánzások, hangadások és a megfelelő légzéstechnika. Ezután a passzív és aktív szókincsének fejlesztésében, az összefüggő beszéd elindulásában, nyelvtani szerveződésében, könnyebb és gördülékenyebb fejlődésében tudnak segíteni.

Mi is lehet tehát az oka a megkésett beszédfejlődésnek?

Sokféle indok állhat a háttérben, olyanok is, melyre elsőre nem gondolnánk: Ilyen lehet a késői mászás megjelenése, a járás késése vagy ha felcserélődtek ezek a mozgásfejlődési pontok (előbb kezdett járni a gyermek, mint mászni).

  • Születés előtti, születés közbeni, vagy azt követő sérülés
  • Terhesség során fellépő fejlődési zavarok
  • Koraszülöttség
  • Ha oxigénhiányosan született
  • Lassabb agyi érés
  • Izomfejlődési rendellenesség: ha a gyermek korábban hipotón - laza, petyhüdt izomzatú - volt
  • Idegrendszeri éretlenség (ami által más területen is lassabb lehet a fejlődés)
  • Autizmus spektrumzavar
  • Hallássérülés jelenléte
  • Két- vagy többnyelvű babák esetében is késhet a beszédfejlődés
  • Öröklött beszédgyengeség, ha előfordult már hasonló a családban

Szülőként a legfontosabb, amit tehetünk, hogy ne legyen nyomás és kényszer a beszéd a gyermek mindennapjaiban. Ha olyan elvárásokat támasztunk a gyermek felé, melyet (még) nem tud teljesíteni, azzal sokszor éppen az ellenkezője érhető el és hárítani kezdi a beszédet. Ez a legfeltűnőbb és első jele annak a környezet számára, ha valami gond van a kicsivel.

Éppen ezért sem érdemes halogatni a szakemberhez való fordulást, akár a saját magunk megnyugtatására is, mint hogy semmit se kezdjünk a dologgal. Amennyiben bizonytalanok gyermekük beszédfejlődését illetően, bátran keressenek fel minket a vizsgálat és akár a későbbi játékos fejlesztések miatt is! Képzett szakembereink, logopédusaink egyéni és kiscsoportos fejlesztésben is foglalkoznak a beszéd késésének terápiájával.

Jelentkezem beszédindító foglalkozásra

További bejegyzéseink

Mindent az iskolaérettségről

Mindent az iskolaérettségről

Mikor számít iskolaérettnek a gyermek? Hova lehet fordulni, ha éretlennek látjuk? Mikor szükséges iskolaérttségi vizsgálat? A legfontosabb tudnivalókat szedtük számodra csokorba!

Iskolaéretlenség

Iskolaéretlenség

Sokszor bajban van a szülő, akinek gyermeke sorsáról kell döntenie: menjen-e iskolába vagy sem. Az internet, a baráti kör is tele van más és más véleménnyel, és az óvónő javaslatára igyekszünk hagyatkozni, de ott motoszkál bennünk a kérdés, jó döntést hozok?

Finommotorika

Finommotorika

Ha a Te gyermeked sem szeret rajzolni, kézműveskedni, nem a ceruzás feladatokkal érdemes próbálkozni! A ceruzahasználat erőltetése csak elveszi kedvét és ellenállást vált ki. Valószínűleg még nem elég erős a keze az eszköz használatához és nem elég fejlett a szem-kéz koordinációja. 

Kudarctűrés

Kudarctűrés

Miért baj, ha gyermeked nem viseli el a kudarcot? A kudarc egy olyan állapot, amikor nem érjük el kitűzött célunkat. Lehet ez egészen apró vagy nagyobb kihívás, cél is. Mindannyiunk számára -így a gyermekeknek is- fontos, hogy elsajátítsuk a kudarctűrés készségét.