Miért nem beszél? Csak lusta?

Miért nem beszél a gyerekem? Meddig normális ez? Csak lusta?

Szükséges már ilyenkor elkezdeni a fejlesztést? Mi még az elfogadható, mennyit késhet, kérdezik a szülők, amikor szerintük a gyermeküknek már beszélni kellene. Ezekre keresem a választ az adott bejegyzésben és remélem, új információkkal szolgálhatók az olvasó, a szülők számára.

Nagy egyéni különbségeket mutat és sok tényezőn is múlik az, hogy mikor, milyen életkorban is indul meg a beszéd. Nem mindegy az sem, hogy gyermekünk milyen nemű: a hivatalos beszédkésési határ a lányoknál 2,5, míg fiúknál 3 éves kor. Éles határ ugyan nem húzható, viszont eddig a korig elvárható, hogy mások által is érthető beszéd kialakuljon, elkezdődjön.Azonban nem kell ilyen sokáig, 3 éves korig várni a vizsgálattal, játékos fejlesztéssel.

Az a kisgyerek, akinek öntudata már kialakult és érzékeli azt, hogy nem tudja megfelelően kifejezni magát, nem értik meg, frusztrálttá válhat. Más esetben pszichés és viselkedési zavarokat is produkálhat a meg nem értettség, mivel a gyermek megéli saját korlátait. 

Mit is várunk el ettől a 2,5 éves korosztálytól a beszéddel kapcsolatban?

  • Megérti az egyszerű szóbeli, illetve testbeszéddel megmutatott közléseket.
  • Képes az általunk teremtett közös figyelmi helyzetekben bennmaradni akkor is, ha azok egy harmadik tárgyra vagy személyre irányulnak
  • Kettős utasításokat is megért és képes végrehajtani
  • Feltűnnek a leggyakrabban használt toldalékok (többesszám jele, tárgyrag).
  • Megjelenik az „én” és az „enyém” szó
  •  Elkezdődik ebben az időben a „Miért?” korszak
  • Legalább 400 szót ismer, melyekből sokat használ is (100-200).
  • Megjelennek a kétszavas, távirati stílusú mondatok

Többféle formája is lehet a megkésett vagy akadályozott beszédfejlődésnek: előfordulhat, hogy a kicsi az életkorához képest kevés szót használ, vagy csak a közeli családtagok számára érthető, amit mond. Akármelyik változat is áll fenn, érdemes elgondolkodni, illetve szakemberhez (logopédushoz, fejlesztőpedagógushoz, mozgásterapeutához) fordulni, hiszen számos oka lehet a beszédkésésnek. Ezek nagy része kezelhető, fejleszthető és idősebb korban nem is maradnak tünetei.

Több eset ismert azonban, amikor nem csak késés áll fenn, hanem a gyermek másképp sajátítja el a beszédet. Ilyenkor nagyobb, iskolás korban is maradnak tünetek, amik negatívan befolyásolhatják a teljesítményt. Ezért is érdemes tehát szakemberhez, logopédushoz fordulni, hogy a későbbi kudarc élményeket is megelőzhessük gyermekünk életében. Ezek a szakemberek, mozgásterapeuták, logopédusok, itt a Mosolykulcs Képességfejlesztő Központban is tartanak beszédindító órákat, melyek segítenek a gyermeknek a beszédhez szükséges készségek kialakításában, mint a beszédszervek tornája, hangutánzások, hangadások és a megfelelő légzéstechnika. Ezután a passzív és aktív szókincsének fejlesztésében, az összefüggő beszéd elindulásában, nyelvtani szerveződésében, könnyebb és gördülékenyebb fejlődésében tudnak segíteni.

Mi is lehet tehát az oka a megkésett beszédfejlődésnek?

Sokféle indok állhat a háttérben, olyanok is, melyre elsőre nem gondolnánk: Ilyen lehet a késői mászás megjelenése, a járás késése vagy ha felcserélődtek ezek a mozgásfejlődési pontok (előbb kezdett járni a gyermek, mint mászni).

  • Születés előtti, születés közbeni, vagy azt követő sérülés
  • Terhesség során fellépő fejlődési zavarok
  • Koraszülöttség
  • Ha oxigénhiányosan született
  • Lassabb agyi érés
  • Izomfejlődési rendellenesség: ha a gyermek korábban hipotón - laza, petyhüdt izomzatú - volt
  • Idegrendszeri éretlenség (ami által más területen is lassabb lehet a fejlődés)
  • Autizmus spektrumzavar
  • Hallássérülés jelenléte
  • Két- vagy többnyelvű babák esetében is késhet a beszédfejlődés
  • Öröklött beszédgyengeség, ha előfordult már hasonló a családban

Szülőként a legfontosabb, amit tehetünk, hogy ne legyen nyomás és kényszer a beszéd a gyermek mindennapjaiban. Ha olyan elvárásokat támasztunk a gyermek felé, melyet (még) nem tud teljesíteni, azzal sokszor éppen az ellenkezője érhető el és hárítani kezdi a beszédet. Ez a legfeltűnőbb és első jele annak a környezet számára, ha valami gond van a kicsivel.

Éppen ezért sem érdemes halogatni a szakemberhez való fordulást, akár a saját magunk megnyugtatására is, mint hogy semmit se kezdjünk a dologgal. Amennyiben bizonytalanok gyermekük beszédfejlődését illetően, bátran keressenek fel minket a vizsgálat és akár a későbbi játékos fejlesztések miatt is! Képzett szakembereink, logopédusaink egyéni és kiscsoportos fejlesztésben is foglalkoznak a beszéd késésének terápiájával.

Jelentkezem beszédindító foglalkozásra

További bejegyzéseink

Annyira rossz napom van! Miért ordít még a gyerek is?

Annyira rossz napom van! Miért ordít még a gyerek is?

Biztosan minden édesanya tapasztalta, hogy amikor neki rossz napja van, a gyermeke ahelyett, hogy édesen játszana valamit, „csak rátesz még egy lapáttal” és őrült hisztikbe fog bele.b

Az iskolaérettség kritériumai 4.

Az iskolaérettség kritériumai 4.

Talán mondani sem érdemes, annyira alapvető, hogy a gyerek beszéde, szókincse, kifejezőkészsége nagyban meghatározza, hogyan boldogul majd az iskolakezdéssel, a tanulással. Ezért fontos, hogy a szókincse korának megfelelően gazdag legyen, és változatosan fejezze ki magát. 

Az iskolaérettség kritériumai 3.

Az iskolaérettség kritériumai 3.

A kognitív terület megfelelő működése elengedhetetlen ahhoz, hogy a körülöttünk lévő világot megismerjük, a minket érő információkat feldolgozzuk, és gondolkodási tevékenységet végezhessünk, mely által a megszerzett tudásunkat felhasználjuk. 

Az iskolaérettség kritériumai 2.

Az iskolaérettség kritériumai 2.

Az a 6 éves gyermek számít iskolaérettnek, aki érdeklődik a tanulás iránt. A 6-10 éves gyerekek számára fontos a jó teljesítmény, ezért kiemelt szempont, hogy sikerélmények érik-e, visszaigazolódik, hogy erőfeszítései eredménnyel járnak, vagy nagy nehézséget jelentenek számára.