Minden szülő izgatottan várja, mikor mondja ki gyermeke az első szavakat, és még izgatottabban, hogy mikor és hogyan fog teljes mondatokban beszélni. Szívünk mélyéről mosolygunk rajta, ahogy a kicsik kifejezik magukat, körbeírnak vagy elmesélnek egy számukra fontos dolgot, történetet.. Teszik ezt néhány szavas szókinccsel, még itt-ott billegő hangképzéssel, de hatalmas lelkesedéssel.
A szülők rengeteget tehetnek a gyermek beszédfejlődése érdekében, például azzal, ha mondókáznak vele. Sok szülő csak 1-2 mondókát ismer, pedig ha akár altatás közben, akár játék vagy séta mellett, netán a házimunkát végezve ismételgetnének ilyen ritmikus versikéket csemetéikkel, sokat tennének érte – és egyébként a köztük levő egészséges kötődésért is.
Mondókázás, de kivel?
A szülő szerepe kulcsfontosságú, és hatalmas előnyben van az óvó nénikhez és bácsikhoz képest, ugyanis az első években szinte a nap 24 órájában együtt vannak, olyan érzelmi kötődéssel, amilyet az oktatási intézmények nem tudnak megteremteni. Ráadásul a szülőnek nem 10-16-20 gyerek közt kell megosztania figyelmét, csak a sajátjára koncentrálhat. Beszélj akkor is a babádhoz, ha ő még nem tud válaszolni, ezzel segíted a beszédfejlődését.
Mikor érdemes elkezdeni?
Mint annyi mindenre, erre is igaz, hogy nem lehet elég korán. A kicsi már a pocakban is hallja az anyukája hangját, érzi a ritmust, ezért már várandósan is van értelme mondókákat mondogatni. A baba születését követően pedig a kapcsolódást is erősíti. A szokást tehát már akár várandósan is ki lehet alakítani..
Mit fejleszt a mondóka?
A rendszeres ritmikus mondókák pozitív hatásairól hosszan lehetne beszélni, de kiemelünk néhány fontos tényezőt, amik biztosan segítik a te gyermeked fejlődését is:
A beszéd fejlődéséhez az anyanyelvünk ritmusának és dallamának megismerése elengedhetetlen, a mondókázás tehát ezt és a zenei érzéket, ritmusérzéket is fokozza.
A rövid, ritmikus versike megtanulása a sokszori ismétlésen múlik. Mondjátok el újra és újra és újra és újra… ha meguntátok, tegyétek félre néhány hétre, tanuljatok meg egy másikat, majd később ismét feleleveníthetitek. Ez stimulálja a memóriát, ami a beszédtanulás alapja.
A kisbabák agya a külvilágtól kapott ingerekre reagálva fejlődik. Új idegpályák alakulnak ki, idegszálak kapcsolódnak egymáshoz, ahogy az ingerek érik. A mondókázás közben is ez történik. A ritmus ugyanis a bal, a dallam pedig a jobb agyféltekét fejleszti. A mondóka ismételgetése közben a két agyfélteke összehangolódik, amely szükséges a beszéd és a harmonikus mozgás kifejlődéséhez.
Minden mondókával új szavakat tanul a gyermek, ráadásul olyan játékos, élvezetes formában, hogy észre sem veszi. Állatok, hétköznapi tárgyak, napszakok, évszakok és még sok más alapszavunk kerül így be a szókincsébe. Meg is állhattok megbeszélni, mi mit jelent, megnézhetitek utána a parkban a varjút, csókát, és a többi, versikében szereplő dolgot.
Az olvasás a tanulás alapja. Olvasni pedig az a gyerek tud könnyen és szépen megtanulni, amelyik előtte a helyes beszédet is elsajátította. Ebben hatalmas segítséget jelent, ha mondókáztok még jóval az iskolakezdés előtt.
A gyerek dolga, hogy játsszon, de mi, felnőttek tudjuk, hogy ilyenkor egyben tanul is. A játék élvezetessé teszi számára új készségek elsajátítását,
Ha nem emlékszel mondókákra, segítünk!
forrás: kerekito.hu
nincsen semmi dolga,
mert ha dolga volna,
a lába nem lógna.
benne a manócska kalapál.
Ha megáll az óra és nem jár,
alszik a manócska és nem kalapál.
hová lett a vaj?
Ott látom a bajuszodon,
most lesz neked jaj!
Kettő - csipkebokor vessző,
Három - te leszel a párom,
Négy - bíz, oda nem mégy,
Öt - leszállott a köd,
Hat - hasad a pad,
Hét - sáros a rét,
Nyolc - üres a polc,
Kilenc - kis Ferenc,
Tíz - tiszta víz,
Ha nem tiszta, vidd vissza,
Ott a szamár, megissza!
Gyermeked elmúlt 1,5 éves, és nem mondja még a szavak elejét?
Elmúlt 2-2,5 éves, és nem kezdett el beszélni legalább 2 szavas mondatokban?
Konzultálj szakértőinkkel!
Érdekelhet még: