Miért nem beszél? Csak lusta?

Miért nem beszél? Csak lusta?

Miért nem beszél a gyerekem?Meddig normális ez?
Csak lusta? Szükséges már ilyenkor elkezdeni a fejlesztést? Mi még az elfogadható, mennyit késhet, kérdezik a szülők, amikor szerintük a gyermeküknek már beszélni kellene. Ezekre keresem a választ az adott bejegyzésben és remélem, új információkkal szolgálhatók az olvasó, a szülők számára.
Nagy egyéni különbségeket mutat és sok tényezőn is múlik az, hogy mikor, milyen életkorban is indul meg a beszéd. Nem mindegy az sem, hogy gyermekünk milyen nemű: a hivatalos beszédkésési határ a lányoknál 2,5, míg fiúknál 3 éves kor. Éles határ ugyan nem húzható, viszont eddig a korig elvárható, hogy mások által is érthető beszéd kialakuljon, elkezdődjön. Azonban nem kell ilyen sokáig, 3 éves korig várni a vizsgálattal, játékos fejlesztéssel. Az a kisgyerek, akinek öntudata már kialakult és érzékeli azt, hogy nem tudja megfelelően kifejezni magát, nem értik meg, frusztrálttá válhat. Más esetben pszichés és viselkedési zavarokat is produkálhat a meg nem értettség, mivel a gyermek megéli saját korlátait.
Mit is várunk el ettől a 2,5 éves korosztálytól a beszéddel kapcsolatban?
• Megérti az egyszerű szóbeli, illetve testbeszéddel megmutatott közléseket.
• Képes az általunk teremtett közös figyelmi helyzetekben bennmaradni akkor is, ha azok egy harmadik tárgyra vagy személyre irányulnak
• Kettős utasításokat is megért és képes végrehajtani
• Feltűnnek a leggyakrabban használt toldalékok (többesszám jele, tárgyrag).
• Megjelenik az „én” és az „enyém” szó
• Elkezdődik ebben az időben a „Miért?” korszak
• Legalább 400 szót ismer, melyekből sokat használ is (100-200).
• Megjelennek a kétszavas, távirati stílusú mondatok
Többféle formája is lehet a megkésett vagy akadályozott beszédfejlődésnek: előfordulhat, hogy a kicsi az életkorához képest kevés szót használ, vagy csak a közeli családtagok számára érthető, amit mond. Akármelyik változat is áll fenn, érdemes elgondolkodni, illetve szakemberhez (logopédushoz, fejlesztőpedagógushoz, mozgásterapeutához) fordulni, hiszen számos oka lehet a beszédkésésnek. Ezek nagy része kezelhető, fejleszthető és idősebb korban nem is maradnak tünetei. Több eset ismert azonban, amikor nem csak késés áll fenn, hanem a gyermek másképp sajátítja el a beszédet. Ilyenkor nagyobb, iskolás korban is maradnak tünetek, amik negatívan befolyásolhatják a teljesítményt. Ezért is érdemes tehát szakemberhez, logopédushoz fordulni, hogy a későbbi kudarc élményeket is megelőzhessük gyermekünk életében. Ezek a szakemberek, mozgásterapeuták, logopédusok, itt a Mosolykulcs Képességfejlesztő Központban is tartanak beszédindító órákat, melyek segítenek a gyermeknek a beszédhez szükséges készségek kialakításában, mint a beszédszervek tornája, hangutánzások, hangadások és a megfelelő légzéstechnika. Ezután a passzív és aktív szókincsének fejlesztésében, az összefüggő beszéd elindulásában, nyelvtani szerveződésében, könnyebb és gördülékenyebb fejlődésében tudnak segíteni.
Mi is lehet tehát az oka a megkésett beszédfejlődésnek? Sokféle indok állhat a háttérben, olyanok is, melyre elsőre nem gondolnánk: Ilyen lehet a késői mászás megjelenése, a járás késése vagy ha felcserélődtek ezek a mozgásfejlődési pontok (előbb kezdett járni a gyermek, mint mászni).
• Születés előtti, születés közbeni, vagy azt követő sérülés
• Terhesség során fellépő fejlődési zavarok
• Koraszülöttség
• Ha oxigénhiányosan született
• Lassabb agyi érés
• Izomfejlődési rendellenesség: ha a gyermek korábban hipotón - laza, petyhüdt izomzatú - volt
• Idegrendszeri éretlenség (ami által más területen is lassabb lehet a fejlődés)
• Autizmus spektrumzavar
• Hallássérülés jelenléte
• Két- vagy többnyelvű babák esetében is késhet a beszédfejlődés
• Öröklött beszédgyengeség, ha előfordult már hasonló a családban
Szülőként a legfontosabb, amit tehetünk, hogy ne legyen nyomás és kényszer a beszéd a gyermek mindennapjaiban. Ha olyan elvárásokat támasztunk a gyermek felé, melyet (még) nem tud teljesíteni, azzal sokszor éppen az ellenkezője érhető el és hárítani kezdi a beszédet. Ez a legfeltűnőbb és első jele annak a környezet számára, ha valami gond van a kicsivel. Éppen ezért sem érdemes halogatni a szakemberhez való fordulást, akár a saját magunk megnyugtatására is, mint hogy semmit se kezdjünk a dologgal.
Amennyiben bizonytalanok gyermekük beszédfejlődését illetően, bátran keressenek fel minket a vizsgálat és akár a későbbi játékos fejlesztések miatt is! Képzett szakembereink, logopédusaink egyéni és kiscsoportos fejlesztésben is foglalkoznak a beszéd késésének terápiájával.
Készítette: Major Réka (Gyógypedagógus-logopédus)
HA TETSZETT KEDVELD AZ OLDALT!
Vissza a blogba