5+1 Tévhit a kúszásról / mászásról

5+1 Tévhit a kúszásról / mászásról

1. Előbb-utóbb minden gyerek megtanul járni, mindegy hogyan éri el azt.
A kúszással, mászással a baba már képes a helyváltoztatásra, könnyebben fel tudja fedezni a környezetét, de ennél jóval több dolgot tanul, gyakorol közben.
A kúszás az első olyan mozgás, ahol összehangoltan, mégis külön-külön mozgásokat kell végezni az alsó és felső testfélnek, illetve a jobb és bal oldali végtagoknak.
Ez a váltott mozgás elkezdi összehangolni a két agyfélteke működését, ami elengedhetetlen a nyelvi készségek fejlődéséhez is.
A helyváltoztatással fejlődik a térézékelése és a szem-kéz koordinációja is, a két szem munkája összehangolódik, hogy 3D-ben tudja érzékelni a teret. A szemizmok erősödése, fejlődése szempontjából ez a tekintési irány, amit kúszás közben végez, később nem jelenik meg a fejlődés során. Gyakorolja a súlypontáthelyezést, ezáltal fejlődik az egyensúlya, mozgáskoordinációja, izmait erősíti, ami majd a stabil járás alapja lesz. Továbbá csecsemőkori reflexeket épít le a mozgás közben. A mászás során már ellentétes kar-láb mozgást végez a baba, egy kisebb alátámasztási felületen, ami a tenyere és a térdei, így az egyensúlya, koordinációja, az agyféltekék összerendezése tovább fejlődik. Amikor a mászásból már kiül a gyermek, akkor a két keze felszabadul és ugrásszerű fejlődésnek indul a finommotorika, a kétkezes manipuláció.
2. Ha a baba nem mászott diszlexiás lesz.
Azoknak a gyermekek a mozgásfejlődését vizsgálva, akiket később diszlexiával diagnosztizálnak sok esetben tapasztaljuk, hogy kimaradt a kúszás vagy a mászás. De nem minden gyermek lesz diszlexiás, aki nem kúszott vagy mászott. Tehát nincs egyenes arányosság.
Viszont az tény, hogy a gyermeknek a ezekkel a mozgásformákkal az idegrendszere érik, és ha ezek kimaradnak nem csak egy mozgáskoordinációs hiányosság keletkezik, hanem az idegrendszer felépítésében keletkeznek hiányosságok, és az erre ráépülő fejlődési szintek is instabilak lesznek.
3. A féloldalas (asszimetrikus) kúszás is kúszás.
Amikor a baba kúszás közben csak az egyik kezét, vagy lábát használja, vagy esetleg a két kezével egyszerre húzza magát, a lábait pedig nem használja, az nem nevezhető valódi kúszásnak. Ugyan a helyváltoztatási cél megvalósul, de a fent említett ellentétes oldali végtagmozgás nem valósul meg, ami az idegrendszer érésében nagyon nagy szerepet tölt be, továbbá mozgáskoordinációs hiányosságok is keletkeznek.
4. A négykézláb ringatózás, „kutyázás” valami bajt jelez.
A négykézláb ringatózás, „kutyázás” sok szülőt megijeszthet mert időnként sokáig tartó művelet, és nem értik, hogy miért nem mászik még a baba, amikor jól megy neki a négykézláb állás. Valójában ez egy fontos művelet és addig csinálja a baba amíg a szemizmokat, az alsó-és felső testfelet, a jobb és bal oldalt előkészítik a szabályos mászásra. A mászás sokkal nehezebb mint a kúszás, mivel a gravitációt leküzdve kell a hasát megemelnie a földről, az új testhelyzetben kell megtanulnia a szemizmok helyes működtetését, megtalálnia az egyensúlyt.
5. A „repülőzéssel” csak a hátizmait erősíti.
„Repülőzésnek” nevezik, amikor a baba hason fekve úgy emeli fejét és mellkasát, hogy nem támaszkodik le, karjait hátracsapja és a levegőbe emeli, néha a lábait is felemeli. Ennek oka lehet izomtónus-eltérés vagy mozgásfejlődésbeli probléma, de önmagában, ha semmi másban nem látunk eltérést, akkor nem feltétlenül kóros, minden kisgyermek mozgásfejlődésében előfordulhatnak szokatlan tartások, mozgások. Viszont, ha mindig vagy nagyon sokat ez a tartás jellemző a babára szakemberhez érdemes fordulni, hiszen ebben a tartásban a karjaival nem tud letámasztani így a kúszás elindulását hátráltatja.
5+1. Minél előbb, annál jobb.
Előfordul, hogy a szülők siettetik az egyes mozgásformák kialakulását. A pár hónapos babát ültetik, az állni alig tudót kézen fogva járatják, vagy bébikompba teszik. A jól fejlődő babáknál a kúszás 5-7 hónap között, a mászás 8-10 hónap között jelenik meg. Az új mozgásformák kialakulását ideális esetben az idegrendszer és az izomzat érése megelőzi. A szintek egymásra épülnek, kúszás nélkül nem jó mászni, mászás nélkül nem jó fölállni, ugyanúgy, ahogy alapozás nélkül nem jó házat építeni. Mindig az előző mozgásforma néhány hónapos gyakorlása alatt készül fel a szervezet a következő szintre, amit így könnyedén, fog véghezvinni a baba. Továbbá, ha nem jelennek meg időben az egyes mozgásformák és nagy időbeli csúszást tapasztalunk a megjelenésükben, akkor sem tudnak az egyes szintek megfelelően kialakulni.
Mikor fordulj szakemberhez?
• szabálytalan kúszás (minél korábban érdemes szakembert keresni, a berögződött mozgásformát nehezebb megváltoztatni)
• 7 hónaposan még nem mutatja a kúszás jeleit
• 7 hónaposan nem forog körbe hason a saját tengelye körül
• 6 hónapos kor körül négykézlábra áll, de még nem tud kúszni
• hasról hátra forduláskor puffan, gyakran megüti a fejét
• nem kúszik/ mászik de már ül
• hason csak úgy tud játékért nyúlni, ha mindkét kezét megemeli, nem helyezi át a testsúlyát az egyik alkarra
• terpeszben mászik, a térdei nem a csípői alatt vannak, hanem kintebb
• mászás közben egyik lábát gyakran vagy mindig kiteszi oldalra, talpra
• mászás közben hátrahelyezett a súlypontja, szinte sarokülésben mászik
• mászáskor lábait nem szép csípőmozgással teszi előre, hanem riszálva halad
Összeállította: Birgán Nikolett, gyógypedagógus-logopédus, TSMT terapeuta
Ha tetszett, kövesd az oldalt!
Vissza a blogba